Érdekek világa

Érdekek világa

„- Na, hogy Ízlik? – lépett oda hozzá Teo.
– Ez egyszerűen mennyei! Mi a titka? Valami ízfokozó? Valami adalékanyag?
Tida elnevette magát.
– Maguk városiak csak adalékanyagokban és mesterséges kiegészítőkben tudnak gondolkodni, ha valami extrán jó ízű? Eszébe sem jut, hogy a természetes dolgok a legfinomabbak? Tudja az a problémájuk, hogy már fogalmuk sincsen róla, hogy milyen íze van a természetnek!
– Szóval ez lenne a természetes? – kérdezte Andrej és körülnézett. Nem látok kamionokat. Mivel szállították ide ezeket a zöldségeket és honnan?
Tida egy nagy szikla mögé vezette Andrejt és Andrejnek másodszor akadt el a lélegzete. A szikla mögötti területen a homokban olyan burjánzó kertet talált, amilyet eddig csak MI generált képeken látott.
– Ilyen létezik? De hogy? Azt hittem, a homok nem jó termőtalaj!
– Minden csak a talajban lévő enzimeken múlik. A talaj egy élőlény. Mikroszkopikus lények milliárdjai nyüzsögnek benne. Ha sikerül olyan összetételt kialakítani, ami a növényeknek kedvez, bárhol, bármilyen talajban termelhetünk élelmiszert. – magyarázta Tida.
– Akkor ez biztosan nagyon drága eljárás lehet, vagy csak egészen kis területeken lehet megcsinálni. – mondta Andrej bólogatva.
– Semmi költsége nincsen, csak türelem kell hozzá és szakértelem. A kitenyésztett talajkultúra pedig gyorsan szaporodik, száz év elegendő lenne egy egész kontinens regenerációjához, feltéve, ha közben nem szennyeznék és szipolyoznák vegyszerekkel a talajt.
– De, hát ez óriási üzlet! – kiáltott fel Andrej lelkesen.
– Ebben éppen, hogy nincs semmi üzlet. – mondta Teo, aki eddig figyelmesen hallgatta a beszélgetést. Ezért nem kell senkinek, aki tehetne róla, hogy elterjedjen. Gondolj csak bele, ha mindenki képes volna megtermelni magának az elegendő élelmiszert egy viszonylag kis területen is, akkor a boltok és a globális ellátási láncok, amelyek a boltokba küldik a silány nagyüzemi termékeket, meg a logisztika, a járműgyártás, az árufuvarozás, a csomagolóipar és még ki tudja hány terület, teljesen fölöslegessé válnának. Így mindazok, akiknek a gazdasági és egyben politikai hatalma ezekre az iparágakra épül, elveszítenék a vagyonukat és azzal együtt a befolyásukat is.
Andrej elborzadva hallgatta Teot.
– Akkor helyesbítek. Ez nem óriási üzlet, hanem óriási veszély. Annak is, aki az üzleteit félti, meg annak is, aki ennek ellenére él ezzel a lehetőséggel.”