Megérteni a szétkapcsolódott gyermekek elméjét

Megérteni a szétkapcsolódott gyermekek elméjét

Az ADHD tízszer gyakoribb ma, mint egy generációval ezelőtt, és a növekedés várható mértéke 15-20% évente. A CDC olyan tanulmányokat ismertetett, amelyek szerint a gyermekek 11%-ánál (vagy másként: 9-ből egy gyermeknél), és 5 középiskolás fiúból egynél állapították meg a zavar fennállását, ami 7,8%-os emelkedés a 2002-es adatokhoz képest. 2004 és 2012 között nagyjából kétmillió gyermeket diagnosztizáltak ADHD-vel, amely 42%-os emelkedést jelentett ezalatt a nyolc éves időszak alatt. Ráadásul az érintett gyermekek 60-70%-ánál állapították meg még legalább egy további rendellenesség fennállását (ahogy ez az ilyen zavaroknál egyre gyakrabban előfordul). Az ADHD-s gyermekek 30%-át a működési zavar a felnőttkorba is „elkíséri”, amikor is nagy valószínűséggel további pszichiátriai zavarok is jelentkeznek majd náluk.

Az iskoláskorú gyermekek 15-20%-ának (vagyis 5-ből egy gyermeknek) van valamilyen nyelv-alapú tanulási zavara, melyek közül a diszlexia a leggyakoribb. A negyedik osztályos tanulók esetében 38%-ra teszik azok arányát, akiknek az „alapszintűnél alacsonyabb” olvasási képességeik vannak. További 7% rendkívül nehezen boldogul a matematikával. Ez a jelenség nevet is kapott: diszkalkulia, és neurológiai rendellenességnek minősül.

Az egyéb működési zavarok száma is ugyanilyen mértékben növekszik. „A jelentett autizmus diagnózisok számának közelmúltbeli növekedése vélhetően nem számít egyedülállónak a gyerekkori neuropszichiátriai rendellenességek körében, és egy szélesebb körű epidemiológiai jelenség része lehet” – írták dán kutatók már 2007-ben egy tanulmányban, amely a Tourette-szindrómára, az oppozíciós zavarra (ODD) és az ADHD-ra fókuszált.