“Meggyőződésem, hogy a legtöbb ember boldogtalanságát a rossz nézőpont okozza, nem pedig az, hogy alkalmatlanok lennének a boldogságra. A válaszokhoz egy másik kérdésen keresztül vezet az út: mi a jó és mi a rossz? A legtöbb ember válaszként arra gondol, hogy a jó mindenkinek más, és ugyanez igaz a rosszra is. Szóval elvileg nincs olyan rendezőelv, ami mentén ez egyértelműen eldönthető lenne. Sőt, egyébként sem lehet a világot jóra és rosszra felosztani, hiszen az élet nem fekete és fehér. Szóval minden rosszban van valami jó és fordítva.
Én mégis azt állítom, hogy van ilyen rendezőelv! Mindössze két szabály létezik, amelyek segítségével bármiről eldönthető, hog valójában rossz-e vagy jó. Ennyi kell csak hozzá, hogy helyes nézőpontból kezdjük el figyelni a világot és elinduljunk a boldogság útján. Nézzük ezt a két szabályt:…” (33. o.)